Szerző és fotók: Leslie Trove 2026. 04. 07.
A próbafutásokra az egyik trolit különböző, vázat érintő érzékelőkkel, műszerekkel szerelték fel, valamint műterhelést (homokzsákokat) pakoltak be. Az első pár ezer kilométer után megkezdődtek a járművezetőknek szóló típusoktatás is, így ezután már nem kellett mennem, volt rá elég ember. Ezek után persze csak alkalmanként kerültem rá, de próbáltam elkerülni őket.
Még az elején (pár nap vezetés után) pont volt a telepen egy Ikarus-os mérnök, akinek meg akartam mutatni hogy a jobb oldali tükörszár nagyon rövid. Nekem, (aki akkoriban vékony volt) előrhúzott ülésnél is előre kellett hajolnom, hogy lássak valamit a tükörben. Egy teltebb, nagyobb darab kolléga már azt sem látja, hogy van-e jobb oldali tükör. Szóval amikor az említett személynek elkezdtem volna mutatni a problémát, akkor se szó, se beszéd és ott hagyott, a kísérő személy is csak nézett, hogy mi van. Ekkor legszivesebben elküldtem volna oda, de hamar gondolkoztam, hogy ez a viselkedés így ebben a formában nem engem minősít, így hagytam. Ha valaki ennyire el van szállva magától, hogy egy a tesztelést, próbát végző személynek a véleményét nem is akarja hallani, az elég sokat mond a személyéről. Biztos abban a hitben volt, hogy a busznál nem szóltak, és ez ugyanaz a típus. Később közöltem a főnökömmel, hogy mi a baj, de azt mondta, hogy majd meghallgatja mások véleményét is. Mondom, rendben én úgysem fogom sokat vezetni. Majd pár hónappal később két baleset is volt ebből kifolyólag, a másodiknál gyalogos gázolás lett belőle. Sajnos ez kellett ahhoz, hogy minden tükörszárat 10 cm-el meghosszabbítsanak.
De hogy poztívat is mondjak a gépről: nagyon csendes volt és az áramszedők nagyon jól bírták a „gyűrődést”.
A kanyarodás három mozzanata. Mivel mozgott, ezért csináltam többet, hátha valamelyik homályos lesz. Nem lett. Mondjuk ezekben a képekben már csak az érdekes, hogy akkor még megvolt a 80-as vonal hurok fordulója.
A bejáratás, tesztelés, próbajáratról nincs több fotóm.