László Zoltán története
Még a régi 81-es vonalon volt egy szokásos hétköznap délutáni csúcsban. Örs vezér tere felé a Csertő utcai megállóban már majdnem tele volt a trolim. Éppen kimentem a megállóból és kezdtem áthaladni a 80-as váltój segédvezetékén, amikor valaki intenzíven elkezdi nyomni a vészcsengőt. Gyorsan megálltam, majd megkérdeztem, hogy ki nyomta meg a vészcsengőt. A troli hátuljában egy nagy darab fickó kiabál, hgy menjek oda. Az ütő megállt bennem, hogy csak nem odacsuktam valakit, vagy elesett felszállás közben. Ahogy megyek hátra, mindenki csendben lett és figyeltek végig. Hátraérve még mielőtt megkérdeztem volna, hogy mi történt a nagy darab fickó szinte habzó szájjal mondja, hogy szóljak rá a nőre, mert szájkosár nélkül van a kutyája, meg hogy hol a francba voltam 20 percig, miért nem jöttem előbb. Meg különben is én vagyok a cég jogi képviselője (mi vaaan?) és nekem kötelező intézkedni. Közben rájöttem, hogy ez az a fickó aki mindig kibálva telefonál.
Mikor befejezte, akkor mondom neki, hogy akkor most figyeljen. 1. Arra a kis ölebre nem kell szájkosár, mert túl kicsi (közben megsimogattam a „vérebet” és nem harapta le a kezem). 2. Nekem jogilag annyi közöm van a BKV-hoz, hogy szerződéses munkaviszonyban vagyok a céggel. 3. Már hat éve dolgozom a vonalon, itt minden fűszálat ismerek, nem azért nem jöttem, mert nem akartam. 4. Mivel itt lakik a megálló környékén ezért pontosan tudja, hogy a HÉV sosompó miatt van dugó és azért nem tudunk időben közlekedni. 5. Az össze többi utas sem boldog, hogy sokat kellett várni, mégsem reklamálnak. 6. A vészcsengőt csak veszély esetén szabad megnyomni! 7. (Ez volt a kegyelemdöfés) Én meg nagyon utálom azt, amikor valaki este 10 óra körül felszáll a trolira és szinte üvöltve hívja fel valamelyik családtagját, hogy már a trolin van és mindjárt otthon lesz. Itt már magára ismert rendesen, mert szabályosan ment össze.
Megfordultam és mentem vissza a fülkébe. a Szentmihályi úti megállóból kb. 20 métert tudtam menni, majd beálltam a sor végére. Ekkor megfogtam a mikorofont és bemondtam: „Kérem azt az utast, aki az előbb reklamált, hogy szálljon le és mondja meg minden előttünk lévő autósnak, hogy álljon félre, mert önnek sietős.” Erre nagy röhögés a trolibuszon.
Beérve a végállomásra azt hittem, hogy fel fog menni a gombába és panaszt tesz, de nem. Inkább a villamos megállón keresztűl majd a gombát megkerülve indult el az áruház felé.
Utóbb kiderült, hogy régen a már megszűnt Mező garázsban volt buszvezető, de alkohol miatt kirúgták.